Ki van a telefonban?

Amikor még kicsi voltam,
igen-igen buta voltam.
Beszélni is alig tudtam,
szaladni se nagyon tudtam.
Ráadásul azt gondoltam,
(nem is tudom hogyan mondjam)
kinek hangját hallom, ott van,
benne van a telefonban.

Mama, papa, néni, bácsi,
apa, Kata, Méri, Klári,
hogy a hangjuk tudjon szállni,
mind, mind bele szoktak mászni.
Egy dolog volt magas nekem,
hiába is törtem fejem,
nem sikerült megfejtenem,
hogy férnek el a kis helyen.

Most már persze okos vagyok,
ilyen butát nem gondolok,
annyit mégis elárulok,
néhány dolgot még nem tudok.
Értem én, hogy hangunk rezeg,
fölöttünk meg műhold kereng,
mégsem értem, hogyan lehet
onnan leszedni a jelet.

Nem baj, egyre többet tudok,
hipp-hopp elszállnak a napok,
néhány év, és felnőtt vagyok,
addig mindent megtanulok.